Interjú Tímár András LibreOffice fejlesztővel. Tímár András a Novell Magyarország munkatársaként a LibreOffice fejlesztésén dolgozik, korábban pedig a számítógéppel segített fordításban is jelentős sikereket ért el. Munkájáról, a LibreOffice-ról, valamint a nyíltforráskód hazai helyzetéről beszélgettünk.
- Örömmel láttuk, hogy májustól idő alapú rendszeres kiadások lesznek, milyen konkrét előnyökkel járhat mindez?
T. A.: A napokban jelent meg az új novelles LibreOffice, a 3.4-es verzió. Rögtön a projekt elején, már tavaly ősszel azt határoztuk el, hogy ezt így csináljuk, és már az első kiadásnál, a 3.3-as verzió is ütemterv szerint jelent meg. Ezt tulajdonképpen azért találták ki, mert bebizonyosodott, hogy a szabad szoftverek fejlesztésénél ez a módszer beválik. Ha egy szoftvert mindig csak akkor adnak ki, mikor már mindent késznek gondolnak benne, ez hatalmas csúszásokat tud eredményezni, a végtelenségig el lehetne húzni a kiadást egy-egy hiba javítása miatt, ezt pedig az idő alapú kiadással lehet a legsikeresebben kivédeni. Ilyenkor a határidő közeledtével felgyorsul a munka, mindenki tisztában van a kitűzött határidő fontosságával, és például a legújabb funkciókat ha már nincs idő beépíteni, semmi baj, mert a következőbe be lehet tenni.
- Gondolom a kiszámíthatóság is komoly előny, amely hasznos és emellett a megbízhatóságot, a termék iránti bizalmat erősíti.
T. A.: Igen, és a különféle Linux disztribúciók csomagolóinak is hasznos, hiszen stabilan kiszámíthatóvá válik, mikor jelenik meg egy új LibreOffice. Ha eljön a kiadás határideje, a release notes-nak nevezett szövegekben tudjuk a termék már kijavított, és az esetleges meglévő, de már ismert, és a következő kiadásban javítandó hibáit jelezni. A programból mindig két verzió fut párhuzamosan. Rendelkezésre áll egyszer egy stabilnak nevezett, konzervatív felhasználóknak szánt verzió és egy újabb, kevésbé kiforrott, új funkciókkal rendelkező, de esetleg még nem annyira stabil változat, így mindenki tud választani, hogy neki melyik felel meg jobban. Jelenleg a 3.3 sorozat számít a stabilnak, ebből már megjelent négy javítókiadás, és ebben a sorozatban már tényleg csak azok a hibák kerülnek javításra, amelyek súlyosak vagy sokan jelzik.
Az új változatba, a 3.4-be ezzel szemben újabb funkciók kerültek be. De a 3.4-es sorozatból is már a harmadik javítókiadásnál tartunk, és ez már vállalati felhasználásra is alkalmas, ezt javasolja a Open Document Foundation. A 3.5-ös verzió 2012 februárjában fog megjelenni, addigra a 3.3-as sorozat támogatása megszűnik. További információkat erről a témáról ezen a linken lehet találni: http://libreoffice.hu/2011/05/20/a-libreoffice-kiadasi-politikaja/
- A „sima” LibreOffice és a Novell LibreOffice között tulajdonképpen mi a különbség?
T. A.: A forráskód szintjén nem sok, más illetve kicsit több kiterjesztést tesznek bele, például ilyen a Language Tools, Convert text to numbers kiegészítő, és hasonlók, bár ezeket fel lehet tenni a "sima" LibreOffice-ra is. Aztán különbség még, hogy vannak benne Agfa Monotype fontok, ami egy fizetős dolog, a Microsoft fontjaival metrikusan ekvivalens, amit a Novell megvett, és most ezt is belecsomagolja a saját Office-ába. Ezenkívül nincs különbség, ami a funkcióját illeti, ellenben a novelleshez jár terméktámogatás is. Ennek az az előnye, hogy a Novell a fizetős ügyfelei által bejelentett hibákat kiemelten kezeli. Ez a hivatalos támogatás a vállalati felhasználók számára megnyugtató, biztonságos használatot ad.
- Mennyire kompatibilis a LibreOffice a Microsoft Office rendszerhez viszonyítva? Arról is olvashattunk, hogy az ODF fájlformátum egyik és másik rendszerben elkészített állományok szerkezete is különbözhet egyes esetekben.
T. A.: Ez egy elég összetett kérdés, a fájlformátumok, meg hogy ugyanúgy jelenjen meg ez két különböző dolog. A fájlformátumban nincs benne, hogy hogy kell megjeleníteni magát a fájlt, azt a programnak kell tudni. Néhány esetben a LibreOffice-ben tipikusan ez a gátja a kompatibilitás növelésének a Microsoft Office-os formátumokkal szemben, hogy egyszerűen amit a Microsoft Office-os formátum meg akar jeleníteni, az a LibreOffice-ban nincs benne.
Az ügyfeleknek rendkívül fontos, alapvető követelmény, hogy mind a régi dokumentumaikat be tudják olvasni, mind pedig az új, jelenlegi partnereikkel tudjanak dokumentumokat cserélni, és ez terület folyamatosan fejlődik. A Novellhez bejelentett hibák többsége is például ehhez kapcsolódik, és akkor ezeket a megjelenítésbeli problémákat szoktuk orvosolni, hogy jól jelenítse meg, ezzel a fejlesztők folyamatosan küzdenek. Ami pedig a Microsoft bináris fájlformátumait illeti – DOC, XLS és társai - ez már szinte tökéletes, hibátlan importálást, beolvasást sikerült elérni. A Microsoft Open XML még nem áll olyan jól, de a SUSE és a Microsoft között létezik egy együttműködési szerződés, ami az interoperabilitást célozza, és ennek része e fájlformátumoknak az implementálása, erre van menetrend, és ez is mindenféleképpen meg lesz csinálva.
- Végül hogyan látod az open source jövőjét általában és milyen célok, lehetőségek vannak Magyarországon?
T. A.: A nemzetközi nagy sajtóvisszhangot kapott esetek mellett (müncheni önkormányzat, francia csendőrség, stb.) vannak pozitív magyar példák is az önkormányzatoknál, elsőként Szeged átállt teljesen még annak idején, de tudom, hogy Salgótarjánban is az van, Törökbálinton, Miskolc is elkezdte az átállást. A Fővárosi Bíróságon is Open Office fut több ezer munkaállomáson, tehát vannak Magyarországon is példák. Emellett az idén elkezdődtek úgynevezett pilot projektek az államigazgatásban is, rendeletterv van készülőben, hogy az ODF, vagyis az Open Document Format legyen az államigazgatásban az alapértelmezett formátum, láthatóan pozitívan állnak hozzá ehhez a nyílt forráskód kérdéshez. És ennek nyomán lassan bekövetkezhet végre egyfajta áttörés a következő 1-2 évben, én legalábbis erre számítok.
Utolsó kommentek