Első megközelítésben könnyen megválaszolható kérdésnek látszik, érdemes azonban egy kicsit eltöprengenünk azon, hogy melyek azok a tényezők, amik alapján nyílt forráskódúnak nevezünk egy szoftvert.
Természetesen alapvető, hogy a forráskód hozzáférhető legyen. Érdekesebb szempont, amiben sok különböző nyílt forráskódú projekt eltér, a kívülről érkező kódmódosítások és hibajavítások befogadása. Ezen kívül a dokumentáció, a termék védjegyének tulajdonlása és a nyilvános kiadások ütemezése. A legérdekesebb tényező, ahol a legtöbb eltérés abban mutatkozik, hogyan kezeli egy projekt a külső módosításokat, ezzel együtt a közösséget, és hogy ez mennyire mond ellent annak, hogy egy projekt nyílt forráskódú-e.
Példaként megemlíthetjük a Zimbrát, ahol saját bevallásuk szerint a kód 99,5 százalékát a Zimbra alkalmazottai készítik, és a fejlesztés terén nem igénylik a közösség közreműködését. Ennek ellenére azonban a Zimbra forráskódja nyilvánosan hozzáférhető és bárki megtekintheti vagy letöltheti. A fejlesztés tehát majdnem teljesen házon belül folyik, mégis egyértelműen nyílt forráskódú projektről beszélünk.
Másik példa a SugarCRM. Itt is a forráskód fejlesztésének jelentős része házon belül marad, és a közösség inkább ráépülő programok és nem a forráskód fejlesztésében vesz részt. Ennek megváltoztatására egy kezdeményezés nyomán, három hónappal ezelőtt a GitHub-on elérhetővé tették a forrást, amely megkönnyíti a fejlesztések és hibajavítások közzétételét. A SugarCRM fejlesztése tehát sokáig a közösség nélkül folyt, és mint a Zimbra ez is egyértelműen nyílt forráskódú projekt.
A kérdés tehát az, hogy attól, hogy egy olyan szoftver, amelynek a fejlesztése lényegében zárt módon zajlik, de minden más tekintetben nyílt forrásúnak tekinthető, tekinthető e egészében nyílt forráskódúnak.
Utolsó kommentek