Bár a Linux kapcsán több születési dátumot is nyilván tartanak, a legtöbbek szerint a nyílt forráskódú operációs rendszer igazi születésnapja október 5. 1991-ben ekkor jelentette meg Linus Torvalds az 1.0 változatot.
Bár az otthoni vagy céges számítógépek előtt ülő Windows felhasználók jó része számára a Linux csupán a geekek játékszerét vagy a rendszergazdák különcségét jelenti, a "pingvines rendszer" sok mindent elért az elmúlt húsz év alatt, iparági tényező lett. Tény, hogy a Helsinki Egyetem egykori diákja által fejlesztgetett rendszer iskolai hobbiprojektként indult. Linus Torvalds egy korai levelében még nem is táplál nagy reményeket saját fejlesztéséhez: "Egy (ingyenes) operációs rendszert készítek (de csak hobbiból; nem lesz olyan nagy és profi, mint a GNU) a 386-os (vagy 486-os) AT-klónokhoz. Április óta fejlesztem, és lassan elkészül."
Kezdetekben a rendszer fejlesztésében olyan motivációk vitték előre, mint a "virtuális sörök" - ezeket tőle messze élő más fejlesztők ajánlották fel neki, akik megígérték: ha tovább kódolja a rendszert, olyan kis összegeket utalnak át neki, amiket sörre költhet. A projekt végül túlnőtte a kezdeti lelkesedést, a söröket és az egyetemet, és bár a Windows mellett a kliensgépeken valóban elenyésző részesedéssel van jelen, mégis találkozhatunk vele mindenfelé.
A webszerverek nagyobb része még maga Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója szerint is Linuxot futtat, és szintén ilyen alapon fut az egyéb funkcionalitású szerverek egy jelentős hányada is. Sokan pedig talán nem is tudják, hogy kedvenc okostelefonjaikon vagy tableteiken is Linux fut, hiszen a hatalmas ütemben terjeszkedő Android is erre a rendszerre épül (pár egyéb rendszerrel, például a Nokia N9-ben bemutatkozó MeeGo-val együtt).
Manapság a nagyobb támogatottságú desktop Linuxok olyan kényelmes és tetszetős munkafelületet képesek felmutatni, hogy egy átlagos otthoni vagy irodai gép minden feladatát ugyanolyan könnyen el lehet rajtuk végezni, mint egy Windows operációs rendszeren. A Linuxnak a forráskódja is ingyenes és hozzáférhető, továbbá számos különböző disztribúcióban megtalálhatjuk, ezek száma már több száz. A jelentős fejlesztői háttértámogatással, például fizetett alkalmazottak által rendszeres időalapú kiadásokban megjelenő disztribúciók esetében biztosított azonban leginkább a hibák gyors és rendszeres javítása, illetve a folyamatos fejlesztés. Ilyen nagyobb disztribúciók például az Ubuntu, a Linux Mint, a Fedora, a Debian, az openSUSE, az Arch Linux, a PCLinuxOS, a CentOS, a Puppy Linux vagy éppen a Mandriva. A különféle népszerű kiadási csomagok legjobb iránytűje a distrowatch.com weboldal, ahol a legfrissebb megjelenésekről mindig időben értesülhetünk.
Utolsó kommentek