Nyílt Forráskód Blog

A hálózati óriás Cisco és a közösségi szolgáltató Twitter is csatlakozott a Linux szabadalmakat védő szervezethez, az Open Invention Networkhöz. Az OIN-t 2005-ben alapította az IBM, a Sony, a Philips, a Red Hat és a Novell. Az OIN szabadalmakat vásárol, majd azokat jogdíjfizetés nélkül licenceli olyan jogi személyeknek, akik beleegyeznek abba, hogy nem használják fel saját szabadalmaikat a Linux vagy a Linuxszal kapcsolatos alkalmazások fejlesztői ellen.

A szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos perek száma fokozatosan nő, a cégeknek tehát mindenképpen szükségük van szabadalmakra a piacon maradáshoz. „A növekvő számú szellemi tulajdonjogkkal kapcsolatos követelés és pereskedés, valamint a Linux elterjedése együttesen növelték az OIN licenc ajánlatának értékét. Az OIN a tagjai számára tiltott pályává teszi a Linuxot a szabadalmi viták terén, ami elősegíti a nyílt forráskódú együttműködést és fejlesztést.” - fejtette ki Keith Bergeit, az OIN ügyvezető igazgatója.

Ez az oka annak, hogy a Cisco és a Twitter, más nagy cégek mellett, mint a CentOS, a Data-Warehouse, a Fujitsu és a Nationwide Mutual Insurance csatlakozott az OIN-hez. A Cisco csatlakozása azért lehet meglepő, hiszen sok saját szabadalommal rendelkezik. Keith Bergeit ennek kapcsán azt mondta, hogy a csatlakozás oka az lehet, a Linux egyre növekvő mértékben járul hozzá a Cisco üzleti tevékenységéhez. Érdemes megemlíteni, hogy a nemrég az Attachmate által felvásárolt Novell is tagja maradt az OIN-nek.

Első megközelítésben könnyen megválaszolható kérdésnek látszik, érdemes azonban egy kicsit eltöprengenünk azon, hogy melyek azok a tényezők, amik alapján nyílt forráskódúnak nevezünk egy szoftvert.

Természetesen alapvető, hogy a forráskód hozzáférhető legyen. Érdekesebb szempont, amiben sok különböző nyílt forráskódú projekt eltér, a kívülről érkező kódmódosítások és hibajavítások befogadása. Ezen kívül a dokumentáció, a termék védjegyének tulajdonlása és a nyilvános kiadások ütemezése. A legérdekesebb tényező, ahol a legtöbb eltérés abban mutatkozik, hogyan kezeli egy projekt a külső módosításokat, ezzel együtt a közösséget, és hogy ez mennyire mond ellent annak, hogy egy projekt nyílt forráskódú-e.

Példaként megemlíthetjük a Zimbrát, ahol saját bevallásuk szerint a kód 99,5 százalékát a Zimbra alkalmazottai készítik, és a fejlesztés terén nem igénylik a közösség közreműködését. Ennek ellenére azonban a Zimbra forráskódja nyilvánosan hozzáférhető és bárki megtekintheti vagy letöltheti. A fejlesztés tehát majdnem teljesen házon belül folyik, mégis egyértelműen nyílt forráskódú projektről beszélünk.

Másik példa a SugarCRM. Itt is a forráskód fejlesztésének jelentős része házon belül marad, és a közösség inkább ráépülő programok és nem a forráskód fejlesztésében vesz részt. Ennek megváltoztatására egy kezdeményezés nyomán, három hónappal ezelőtt a GitHub-on elérhetővé tették a forrást, amely megkönnyíti a fejlesztések és hibajavítások közzétételét. A SugarCRM fejlesztése tehát sokáig a közösség nélkül folyt, és mint a Zimbra ez is egyértelműen nyílt forráskódú projekt.

A kérdés tehát az, hogy attól, hogy egy olyan szoftver, amelynek a fejlesztése lényegében zárt módon zajlik, de minden más tekintetben nyílt forrásúnak tekinthető, tekinthető e egészében nyílt forráskódúnak.

A VisionMobile a saját fejlesztésű Open Governance Index elnevezésű irányelvei alapján tesztelte a mobilpiac nyílt forráskódú szereplőit, arra keresve a választ, hogy azok mennyire nyíltak. A mostani az első alkalom, hogy a mérést elvégezték.

A LibreOffice 3.4.2 megjelenésével egyidőben a Document Foundation közzétette, hogy az egyes cégek milyen arányban működtek közre a fejlesztésben.

A SUSE és a Microsoft meghosszabbította azt az együttműködési szerződést, ami az utóbbi 5 évben a Novell és Microsoft közt fennállt. A támogatási és együttműködési szerződés 2016. január elsejéig tart. A szerződés megújítása megerősíti, hogy a nemrég függetlenné vált Attachmate SUSE üzleti egység továbbra is kitart a Microsofttal fennálló együttműködés mellett.

Nemrég megjelent a Linux kernel új, 3.0 verziója. Az atya, Linus Torvalds szerint csak egy rutinfrissítés és a változtatások mértéke nem indokolja a verziószám ilyen jelentős változását, érdemes azonban kicsit mélyebben betekinteni a 3.0 frissítéseibe.

A nemrég 20-ik születésnapját ünneplő Linux, amely eddig 39 nagyobb kiadást élt meg, új nevet kapott. A korábbi 2.6-os verzió sok simítgatáson esett át, aminek köszönhetően az alverziószámok elszaladtak, így nehezen követhetővé vált a változatok aktualitása.

Az indulás nem volt zökkenőmentes. Július 19-re tervezték a stabil változat kiadását, ám az utolsó pillanatban találtak még egy fájlnevek kezelésével kapcsolatos hibát, így végül csak 22-én reggel került ki a kernel.org-ra a 3.0 stabil verziója. A 3.0-ban a driverek kétharmada változott és sok hibajavítást is tartalmaz, mégse számítsunk semmi áttörőre vagy speciális új funkcióra, írta Torvalds a Linux Kernel levelezőlistáján. 

Azért érdemes végigfutni a jelentősebb újdonságokon. Fejlettebb támogatás készült a BTRFS fájlrendszerhez, van például automatikus töredezettségmentesítés. Megvalósították a natív Dom0 jogosultság biztosítását Xen hypervisornak, így elsődleges rétegként futtatható a Xen hypervisor, ami a vendég operációs rendszer teljesítményének javulását eredményezi. A vezeték nélküli csatlakozás fejlesztéseként Wake on WLAN megvalósítást tartalmaz a kernel. Bekerült a setns() rendszerhívás, amivel könnyebben kezelhetők a könnyű virtualizációs rendszerek. Olyan új hardvereket támogat a 3.0, mint a Microsoft Kinect és az AMD Llano Fusion APU.

Ezek azok a változások, amelyeket apróbbnak és jelentéktelennek tartanak a fejlesztők. Éppen az a jelentős, hogy jelentéktelennek tartanak ilyen volumenű frissítéseket, és ez a hozzáállás az, ami éretté teszi ezt a 20 éves operációs rendszert. 

Az informatikai értékesítési csatornákkal foglalkozó The VAR Guy mostanában sokat foglalkozik a nyílt forrású társaságok és az értékesítési partnereik közti viszonnyal. Egy korábbi cikkben arról írt, hogy a nyílt forrású társaságok elszalasztották a lehetőséget, hogy kiaknázzák, vagy tovább lendítsék az értékesítési partnereikkel a közreműködést.

A Tech Data és a Synnex nagyobb kezdeményezései nem nagyon tüzelték fel a viszonteladók lelkesedését a nyílt forrású email, ERP, CRM vagy más alkalmazások iránt – írt a VAR Guy. Kiemeli még, hogy a nyílt forráskódú üzleti alkalmazások piaca túlságosan töredezett; több kisebb szereplő versenyez egymással email, CRM, ERP stb. területeken. A kisvállalkozásoknak ideje és pénzügyi háttere sincs arra, hogy megfelelő viszonteladói kört hozzanak létre. A felhő is megváltoztatta a dolgokat, kevesebb lett az érdeklődés a helyi megoldásokra, mindenki inkább a felhőmegoldások felé tekint.

A napokban azonban megjelent egy újabb írás, amely arról számol be, hogy ez a negatív kép, talán mégsem teljes mértékben korrekt.  A SugarCRM, a nyílt forrású ügyfélkezelés egyik zászlóshajója, nemrégiben közölte az elemzőkkel, hogy az idei első negyedév forgalma a tavalyi időszakhoz képest 43 százalékkal nagyobb volt. Ez ígéretes növekedés, ráadásul ez a növekedés legnagyobb részben az értékesítési partnerek eladási sikereiből ered. 2010-ben a közel 40 SugarCRM partner megduplázta a forgalmát a 2009-es évhez képest. Ezen felül, a SugarCRM elmondása alapján, az első negyedévben 23 partnerrel egészítette ki az értékesítési körét, így már 273 partnerrel dolgoznak.

A nyílt forrású üzleti intelligencia megoldásokat kínáló Pentaho ugyanebben az időszakban hasonló eredményeket tudott felmutatni. A cég elmondása alapján a 2011-es első negyedévi könyvelése 80 százalékkal meghaladta a 2010-es első negyedévit, ami a különösen erős húzóerejű partnereknek köszönhető. A Pentaho a partnereivel hat kontinensen rendezi meg a Fast Track BI Series, üzleti intelligencia bevezetését népszerűsítő előadássorozatot.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a fenti kijelentéseket a megfelelő helyen kell kezelni, mivel a SugarCRM és a Pentaho magánkézben lévő társaságok, így a valódi profitjukba nincs belátás. A fentiekkel ellentétben a Red Hat maradt az egyetlen tőzsdei nyílt forrású társaság, amely idén továbbmenetel az 1 milliárd dolláros árbevétel felé.

A CompatibleOne kutatási projekt a nyílt szabványokon és nyílt forrású technológiákon alapuló ingyenes felhő infrastruktúra kifejlesztésére jött létre. A francia Mandriva Linux szolgáltató olyan, a szabad felhő kialakításában aktívan résztvevő társaságok mellé csatlakozott a CompatibleOne konzorciumban, mint a Bull vagy az Inria.

A Mandrivánál felismerték azt a problémát, hogy a felhasználók könnyen abban a helyzetben találhatják magukat a felhőben, hogy egy szolgáltatóhoz kötődnek. Állításuk szerint a bevont technológiák együttműködésének fejlesztésével a CompatibleOne projekt enyhíti a felhasználók szállítóhoz kötöttségének problémáját.

A Mandriva három területet jelölt meg, amelyben a fejlesztő csapatuk aktívan munkálkodni fog. Ezek a virtualizációs technológiák együttműködésének kialakítása, az infrastruktúra erőforrások modellezése és az erőforráskezelés megoldásokban való együttműködés fejlesztése, valamint a virtuális hálózatok kezelésének megoldása. Az általuk kínált technológiákból egy példa a heterogén IT parkok menedzsmentjét megoldó Mandriva Pulse2, amely szolgáltatáskészletét olyan igény-szerinti virtuális infrastruktúra menedzsment eszközökkel bővítik ki, amelyek az erőforrás-kiosztásban, konfigurálásban és menedzsmentben szükségesek.

Ilyen összefogásokra nagy szükség van az éppen kialakulóban lévő felhő miatt, mert a nagy cégek már érezhető stratégiák alapján nyújtják a szolgáltatásaikat, amellyel magukhoz próbálják láncolni a felhasználóikat. A felhasználóknak éppen ezért oda kell figyelniük arra, hogy ne essenek ebbe a csapdába, ennek pedig az egyik legjobb módja az, ha a nyílt szolgáltatások felé fordítják figyelmüket, mert a nyílt és ingyenes megoldások közössége definíció szerint a nyitottságon alapszik és nem célja a felhasználók leláncolása.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a nyílt és szabad forrású szoftverek minősége elmarad a fizetős szoftverektől, de sok esetben a nyílt szoftverek minőségére nagyobb hangsúlyt fektetnek a fejlesztők, mint azt gondolnák. A Linux fejlesztéséből a világ legnagyobb szoftvercégei is kiveszik a részüket: az LWN.net készített egy listát, amely a Linux 3.0 fejlesztésében közreműködőket és a közreműködésük mértékét gyűjti össze.

Az első helyeken a Novell, Red Hat, az Intel és az IBM szerepelnek. Nagy meglepetést okozott azonban, hogy rögtön ezeket a cégeket követi a Microsoft. K.Y. Srinivasan, a Microsoft fejlesztőjének 343 változtatása nagymértékben hozzájárult a Microsofthoz köthető összesen 361 változáshoz, ami a Linux kernel javításának érdekében jött létre. A Microsoft ötödik helyen áll azon a listán, amely a változtatások számát veszi figyelembe.

A Microsoft főleg a Microsoft Hyper-V meghajtó tökéletesítésével járult hozzá a Linux fejlesztéséhez. A driver korábbi verziójának minősége nem volt kielégítő a Linux fejlesztői számára, de a jelenleg „megtisztított” változat már alkalmas volt arra, hogy beépítsék a Linux 3.0-ba. Érdekes, hogy a Linux közösség miatt a Microsoftnak javítani kellett a kód minőségén.

Kicsit más a helyzet azon az összegzésen, amely a módosított sorok száma alapján állítja fel a rangsort, ahol a Microsoft már jócskán elmarad a 11564 sorral a nagyobb közreműködők mögött, mint a Novell, Red Hat, IBM, vagy az Intel, amely 163232 kódsoron hajtott végre fejlesztést.

Ezeket az értékeket persze óvatosan kell kezelni. A kevés kódsort érintő változtatások ugyanolyan fontosak lehetnek, mint a sok sort érintőek. Az Intel módosított sorok számában elért „eredményét” is érdemes kritikus szemmel tekinteni, mivel az új isci meghajtó, aminek a fejlesztése ehhez a nagy mennyiségű kódsorhoz vezetett, túl korán került a rendszerbe és jelentős átdolgozásra, javításra szorul majd a későbbi verziókban.

A Linux Foundation bejelentette, hogy a japán autógyártó cég, a Toyota lett a legújabb arany fokozatú tagjuk. A Linux Foundation egy non-profit szervezet, amely a Linux növekedését, elterjedését támogatja. Az arany a Linux Foundation háromszintű partner fokozatainak (Platina, Arany és Ezüst) középső szintje. A nagyjából 100 tag közül 7-en platina és a Toyotával együtt már 12-en arany fokozatú tagok. A Toyota olyan arany fokozatú cégek mellé csatlakozott, mint a, Novell, az AMD, a China Mobile, a Cisco, a HP, a Google, a Motorola, a Nokia és a Panasonic.

A Toyota a Linux-szal rugalmasságot és technológiai érettséget kíván bevinni a cégbe, amire In-Vehicle Infotainment (IVI - magyarul körülbelül annyit tesz, mint vezetés közbeni szórakozás és ismeretszerzés) és a kommunikációs rendszerek fejlesztéséhez van szükség. Az IVI olyan fedélzeti számítógépet és azon futó szoftverek együttesét jelenti, amellyel multimédiás tartalmakat játszhatunk le, internet-alapú szolgáltatásokat vehetünk igénybe, de navigációt is megvalósít. Kenichi Murata, a Toyota Electronics Development Division fő projektvezetőjének elmondása alapján a Linux Foundation-ön keresztül együtt tudnak majd működni a világ, vezető technológiai cégeivel nyílt fejlesztéseken, amelyek a Toyota fejlődését segítik majd elő.

Egy Toyota Prius belseje

Az elmúlt években a Linux több helyen is fontos elemmé vált az autóipari fejlesztések területén. Főként a navigáció, a vezeték nélküli internet és szórakoztatás terén kerültek előtérbe a Linux rendszerek. A Linux Foundation kezeli a MeeGo projektet, amely az Intel Moblin platformjának és a Nokia Maemo platformjának egyesítésével létrehozott mobil eszközöket terjeszti. A MeeGo nyílt forrású jármű információs és szórakoztató elektronikai platform megalkotója a GENIVI Alliance. A GENIVI szövetségnek olyan tagjai vannak, mint a BMW, a Jaguar, a Land Rover, a Hyundai, a Mitsubishi, a Renault, a Nissan, a General Motors és a Honda. Bár a Toyota jelenleg még nem tagja ennek a szövetségnek, de a Linux Foundation-höz való csatlakozásuk talán azt vetíti előre, hogy a jövőben ők is belépnek majd.

Képzeljük el, hogy egy más által készített, mondjuk egy website-ot üzemeltető szoftvert kell megvizsgálnunk, mielőtt élesítené a megbízónk. Tegyük fel, hogy a program eredeti írója olyan sorokat rejtett el benn, amely minden, a későbbi weboldalra regisztráló ügyfél adatait elküldi egy másik címre is. A feladat pedig éppen az, hogy ilyen rendellenes működési rutinokat kiszűrjünk.

Két úton érhetjük el, hogy egy ilyen problémára fényt derítsünk. Az egyik metódus technikailag meglehetősen komplex. Beállíthatjuk az oldalt egy ellenőrzés alatt tartott környezetbe, ahol minden kimenő és bejövő információt megvizsgálunk, feldolgozunk. Ez meglehetősen időrabló, komoly technikai szakértelmet igényel, és még csak nem is garantál 100 százalékos sikert.

A másik út a kód végigolvasása. Ahhoz, hogy ezt megtehessük, nyílt forráskódú kell, hogy legyen a vizsgált szoftver, ahol a kód tisztán látható és szerkeszthető is – így nem csak megtaláljuk, de ki is javíthatjuk a hibát.

Ez két ok arra, hogy IT vásárlóként a nyílt forráskódú megoldások mellett döntsünk. Nem csak, hogy könnyebb a hibák felderítése, de a forráskód szerkesztésével ki is javíthatjuk azokat. Természetesen nincs idő minden szoftver auditálására, de a kód gyors átfutása is megszólaltathatja a vészharangot, amennyiben kusza, rendezetlen a kód, vagy nyilvánvalóan szükségtelen kimenő linkeket találunk benne stb.

Mivel ilyenfajta belelátásunk nincs a kereskedelmi szoftverekbe, így nem tudhatjuk, hogy milyen háttérfolyamatok mennek, amíg fut a program. Ezeknek a szoftvereknek a védelme ráadásul indokolatlannak is tűnik. A nyílt forrású programokkal ellentétben, amelyeknél nem mondanak le a szerzői jogokról, csupán olvasási és szerkesztési jogot adnak a kódhoz, a kereskedelmi szoftverek leginkább egy olyan autóhoz hasonlítanak, amelynek a motorházteteje le van hegesztve. Így amikor olajszint ellenőrzésre van szükség, el kell mennünk a gyártóhoz és jó pénzért megvizsgáltatni velük.

A legfőbb érvük, hogy ha belenéznénk a motorházba, akkor azonnal mehetnénk és megépíthetnénk saját autónkat. Bár az autónk motorháztetejét ki tudjuk nyitni, a legtöbb alkatrészről azt se tudjuk mire való. Nincs meg a tapasztalatunk, hozzáértésünk és képességünk, hogy akár csak megpróbáljunk egy autót építeni. Bízunk abban, hogy a gyártók sokkal jobban tudják nálunk, hogyan kell egy autót építeni. Hasonlóképpen feltételezzük azt is, hogy a Microsoft, vagy az Apple sokkal többet tud operációs rendszerek építéséről, mint mi. Ennek ellenére zárva tartják a motorháztetőt.

Az Apache Web szerver például uralja az internet csúcs szervereit, több mint 60 százalékban használják, az arány pedig egyre nő. Nyílt szoftver, mégsem áll neki senki a saját webszerverét lekódolni, mert elégedett a szolgáltatásaival. A Microsoft 17 százalékos részesedése az internet szerverek körében pedig egyre csökken.

A nagy szoftvercégek felfedezni látszanak ezt a hozzáállást és egyre több nyílt forrású termékkel állnak elő, de még bőven van még hova fejlődni.

Világszerte egyre nagyobb teret nyernek a nyílt forráskódú megoldások. Minden cég igyekszik költséghatékonyabb és környezetkímélőbb megoldásokkal kiváltani jelenleg használatban lévő eszközeit, a megoldást pedig a nyílt forráskódú szoftverek jelenthetik.

A nyílt forráskódú megoldások bevezetésekor a legtöbb esetben nem kell lemondanunk semmiről, sőt időnként még többet is kapunk. A nyílt forráskódú megoldások képesek megvalósítani ugyanazokat az elvárt funkciókat, amiket eddig licencköteles szoftverekkel valósítottunk meg. A nyílt forráskódú alkalmazások általában kisebb hardverigényűek, így kisebb fogyasztással is működnek, ezért olcsóbbak és környezetkímélőbbek.

A Novell 2011 első félévében végzett felmérése arra kereste a választ, hogy a Magyarországon lévő vállalatok jelenlegi és jövőbeni elképzeléseiben mekkora szerepet kapnak a nyílt forráskódú megoldások. A személyes, telefonos vagy internetes interjúkkal informatikai vezetőket kerestek meg a kormányzati és üzleti szférából egyaránt.

Az első kérdőívvel azokat szólították meg, akik rendelkeznek már nyílt forráskódú infrastruktúra megoldásokkal, a kérdés pedig arra vonatkozott, hogy milyen okok miatt vezették be azokat. A válaszadók majdnem 70 százaléka a költséghatékonyság miatt választotta a nyílt forráskódú megoldásokat, nem csoda, hiszen ez a legnagyobb előnye ezeknek a szoftvereknek. Érdemes kiemelni azonban azt is, hogy majdnem 50 százalék válaszolta azt, hogy stabilitása és megbízhatósága miatt tért át a nyílt szoftverekre, 27 százalék pedig a biztonságot is kiemelte, mint előnyt.

A második kérdőív ugyanezeket a kérdéseket tette fel olyan vállalatoknak, amelyek tervezik a jövőben, hogy nyílt forráskódú termékekre váltanak. A válaszok eloszlása nagyon hasonló volt. Itt is elsősorban a költséghatékonyságot nevezték meg ezeknek a megoldásoknak az előnyeként, de itt is a válaszadók nagy aránya emelte ki a stabilitást, megbízhatóságot és biztonságot.

Két másik, specifikusabb kérdés is szerepelt a kérdőívben, mégpedig az, hogy tervezik e a megkérdezettek, hogy részlegesen vagy teljesen átállnak Linux Desktop, illetve OpenOffice vagy LibreOffice használatára. Mindkét esetben körülbelül 31 százalék válaszolta azt, hogy amennyiben egy rendszerfelmérés kimutatná az átállás előnyeit, megfontolnák. 8 százalék használ már Linux Desktopot, 14 százalék pedig valamelyik nyílt irodai csomagot. A válaszok alapján ezen termékek 1 éven belül kétszer annyi, 3 éven belül háromszor annyi cégnél kerülnek bevezetésre.

A magyarországi vállalatok ugyan még bátortalanul, de elindultak a nyílt forráskód világa felé. Remélhetőleg a szervertermekből kitörve egyre gyakrabban az asztali munkaállomásokra is kiterjed majd ezeknek a megoldásoknak a bevezetése.

A 2005-ben alakult Alfresco a vállalati tartalommenedzsment nyílt forrású alternatívája. Szolgáltatásai a dokumentumok, rekordok, webes tartalmak kezelésétől egészen a csoportmunka támogató eszközökig terjed.

A termék más nyílt forrású szoftverekhez hasonlóan kétfajta csatornán érhető el, egyaránt van nyílt platformú és kereskedelmi verzió is. A nyílt platformú ingyenes verzió, testre szabható, ahogy az a nyílt forrású megoldásoknál megszokott. Világszerte sok fejlesztői közösség támogatását élvezi a termék, a terméktámogatást is ezek a közösségek nyújtják. Emellett a cég a napokban tette nyilvánosan elérhetővé az Alfresco teljes termékdokumentációját, amely bárki számára elérhető. Ez könnyebbé teszi az Alfresco telepítését minden új partner számára, illetve azok számára, akik már használják a terméket, értékes információkat tartalmaz.

A nyílt forrású megoldás elnevezése Alfresco Community Labs, amelynek legfrissebb kiadását, az Alfresco Community 3.4-et idén áprilisban jelentették meg. A legújabb kiadás újdonsága az Activity folyamat definíciók megadásának lehetősége, saját munkafolyamatok meghatározásához. A már az Alfresco részét képező jBPM motor mellett az Activity BPMN 2.0 BPM motor is bekerült a szolgáltatások közé. Ez utóbbi egy gyors és megbízható Java alapú üzletifolyamat-menedzsment megoldás, amely üzletembereket, fejlesztőket és rendszeradminisztrátorokat céloz elsődleges célcsoportként.

Az Alfresco használata mellett mostanáig olyan szervezetek döntöttek, mint például a NASA, az Electronic Arts, a KLM vagy a Toyota. Ezek a szervezetek a kereskedelmi, fejlesztési szektor legkülönbözőbb részeit fedik le. Minden szervezetnél, ahogy növekszik, egyre inkább megfogalmazódik az igény egy tartalommenedzsment eszköz bevezetésére, az Alfresco pedig vezető szolgáltatást nyújt ezen a téren, ráadásul ingyen. 

Minél nagyobb számítógépes rendszer karbantartása a feladatunk, annál nagyobb szükségünk van egy monitorozó szolgáltatásra. A piacon többféle felügyeleti szoftvert kínálnak nagy cégek, sokszor horribilis pénzekért, azt azonban talán kevesen tudják, hogy létezik egy nyílt forrású, ingyenes megoldás is, a Nagios.

A Nagios először 1999-ben jelent meg, az eltelt idő alatt pedig rengeteg újítással bővítették. Mára több mint 1 millió felhasználója van, és egy nagy fejlesztői közösség, akik gondoskodnak arról, hogy a Nagios lépést tartson a világgal. A Nagios segítségével egész informatikai infrastruktúrákat felügyelhetünk távolról, akár a Balaton partján üldögélve, és a rendszer még üzenetet (e-mail, vagy akár SMS) is küld nekünk az esetleg fellépő kritikus hibákról. A hibaüzentek teszik lehetővé, hogy a hibára azonnal reagálni tudjunk és így megakadályozzuk, hogy a hiba hatását az üzleti folyamatok, a felhasználók, vagy az ügyfelek megérezzék. 

A Nagiosszal ellenőrizhetünk alkalmazásokat, szolgáltatásokat, operációs rendszereket, hálózati protokollokat, rendszer metrikákat és infrastruktúra komponenseket egy egyszerű eszköz használatával. Tehát mindent ellenőrzésünk alatt tarthatunk, amit egy rendszergazdának szükséges, ráadásul szinte bármekkora rendszerben. Az ismert Nagios használók mintegy 5 ezer szerver 40 ezer szolgáltatását ellenőrzik. Szinte minden platformról képes adatot gyűjteni, akár tűzfalon keresztül is. A kezelésre szolgáló webes felület pedig minden információt tartalmaz és könnyen kezelhető. (Nagios demo-rendszerek) 

A Nagios rendszer mivel nyílt forrású és ingyenes, ezért szabadon fejleszthető extra szolgáltatásokkal. Amennyiben az alap rendszer nem valósít meg valami funkciót, amit megkívánunk, felvehetjük a kapcsolatot a támogató közösséggel, akiktől biztosan kapunk segítséget.

Az Open Source Ticket Request System (OTRS) szoftvert, amelyet 2001-ben hozott létre Martin Edenhofer, mára körülbelül 80 ezerszer telepítették világszerte. Az OTRS egy olyan nyílt forráskódú szoftver, amely egy informatikai, vagy akár kereskedelmi rendszer hibajelentéseit kezeli. Az OTRS a beérkező kérésekhez címkéket rendel, ennek segítségével nyomon lehet követni a kéréseket, az azokkal kapcsolatos további kommunikációt. A rendszer a kéréseket a címkék hozzárendelésével csoportosítja, így a problémán dolgozó szakemberek nem egyedi kérésekkel, hanem magukkal a megoldandó problémákkal foglalkozhatnak. A bejelentések kezelésén túl informatikai szolgáltatásmenedzsment (IT Service Management) támogatást is nyújt, amelynek segítségével komplex folyamatok hozhatók létre, vagy ITIL megfelelhetőség biztosítható a támogatási folyamatokhoz.

Az OTRS rengeteg beérkező kérést, hibajelentést tud könnyen kezelhetővé tenni. Sokszor fordul elő, hogy egy adott problémát többen is bejelentenek, és ha a rendszerben több ügynök is dolgozik, könnyen megtörténhet, hogy ugyanannak a problémának a megoldásával többen is foglalkoznak, egymástól függetlenül. Ezt a problémát tudja megoldani a különböző jegyek csoportosításával az OTRS. Az egy témához tartozó kéréseket egyszerre látja egy ügynök, valamint a problémát bejelentőkkel, amennyiben szükséges egyszerre tud kommunikálni, nem kell keresgélnie az egyes bejelentések közt.

Az OTRS rendszert Perl nyelven hozták létre, de a webes kezelőfelület a könnyebb kezelhetőség érdekében Java Script alapú. Az eredetileg MySQL adatbázissal megalkotott rendszer azóta már szinte az összes adatbázist támogatja, úgymint a PostgreSQL, az Oracle, a DB2 és a Microsoft SQL Server. Az OTRS működik a legtöbb UNIX alapú rendszeren, így például Linuxon, Mac OS X-en, de Windowson is.

Az OTRS-t több neves szervezet használja világszerte. Az Opera a végfelhasználóinak támogatására, a Matrix Mobile  24/7-es ügyféltámogatásra, vagy akár az UCLA, a BOKU, vagy a westminsteri és brémai egyetem.  Az OTRS hivatalos oldalán még több intézményt megtalálhatunk, akik szintén az OTRS használata mellett döntöttek (Philips, Toshiba, Nokia, NASA, Fedora…).

A Bostoni Red Hat Summit, amelyre több mint 2500 fejlesztő és szoftveripari vezető látogatott el, a felhővel foglalkozott, illetve arról, hogy bezárul, vagy nyílt játéktér marad.

A közeljövőben derül ki, hogy a felhő használata milyen irányba fejlődik majd. A jelenlegi helyzetből két jövőkép látszik kibontakozni a felhővel kapcsolatban. Az egyikben feloszlik a felhő több, ma is nagy szoftvercég területévé, ahol továbbra is a megszokott módon, pénzért kínálják majd a szoftvereiket, a másik kép pedig egy open source-os Kánaán. Nyilvánvaló, hogy létezhet egy egészséges középút is, de vajon merre haladnak ma a dolgok?

Több cég kínál fizetős szolgáltatásokat a felhőben, ez viszont pont a felhővel kapcsolatos szabadságérzetet veszélyezteti. Ezzel ugyanis lekötjük magunkat egy adott szolgáltatásnál, amely modell kísértetiesen emlékeztet az 1980-as évek számítástechnikai infrastruktúra modelljére. Az ugyanis, hogy a szolgáltatásokat megvalósító hardver ott van mellettünk, vagy kint van a felhőben, indifferenssé válik. A szolgáltatók ráadásul lassan elkezdhetnek árat is emelni, ahogy egyre tisztábbá válik előttük, hogy hozzájuk kötődnek az ügyfeleik. A fejlesztő csoportok számára sem egy egységes fejlesztési terület alakul ezzel ki, hanem több zárt halmaza azoknak. Amennyiben a felhő nem marad nyitott a felhasználók számára, úgy a szolgáltatókhoz kerül minden haszna és nem a felhasználók élvezhetik előnyeit. Hogyha a következő időszak (amely Jim Whitehurst szerint a következő 2 év) azt hozza, hogy a felhő zárt üzletté válik, akkor a költségek növekedésén túl, a megoldás rugalmassága is elvész, vagy legalábbis drasztikusan lecsökken.

A felhő alapvető célja az lenne, hogy minél több szolgáltatás, szoftver, amelyet eddig meg kellett vásárolnia az ügyfeleknek jelentős összegért, kikerüljön a felhőbe, ahol olcsóbban hozzáférhetőek ezek a megoldások. Legfőbb előny, hogy a felhasználó cégeknek nem is kell rendelkezniük a megvalósító hardverrel. Jelenleg azonban a felhő egy üzletileg igen jövedelmező terepnek látszik a szolgáltatók számára, és pont ez a helyzet eredményezheti azt, hogy a most nyílt, lehetőségekkel teli terület, amely kedvező szolgáltatásokat nyújt a felhasználóknak, bezárul.

Hogyha a felhő nyitott játéktér marad, akkor az a nyílt forrású szoftvereknek és azok fejlesztőinek, felhasználóinak lesz ideális. Ugyanis kialakul egy verseny a fejlesztők közt, mivel adott környezetre kell a legjobb megoldásokat kínálni, amelyek kielégítik a fogyasztói igényeket is. A nyílt forrású megoldások jelenleg jó pozícióban helyezkednek el a felhőben és versenyben vannak a fizetős szolgáltatásokkal. A hibrid rendszerek, amelyek olcsón, vagy ingyen nyújtanak szolgáltatást, de például a támogatásért már komolyabb összeget kérnek, egyfajta megoldás jelenthetnek az egyelőre felhőktől takart jövőben.